Az olajfoltos kezeslábasba öltözött férfi kinyitotta az ajtót, az előszobafal melletti cipőtároló közepén levő tulipán mintákkal kifaragott, tömörfa tálba helyezte a kulcscsomóját, és komótosan kifűzte a bakancsát. Halkan koppantak, ahogy egymás mellé rakta a műanyag cipőtálcára.
- – Drágám, megjöttem! – Megállt és fülelt, de a légkondicionáló halk surrogásán kívül semmilyen hang sem hallatszott.
Könyökével kinyitotta az előszobából nyíló fürdőszoba
ajtaját, bement, megengedte a csapot, és amíg várta, hogy melegedjen a víz, a
tükörképét nézte. Negyvenes éveinek közepén járt, egy-két évvel többet mutatott
a halántékán erősen őszülő haj, de a szinte ránctalan, sápadt arc viszont
fiatalította. Elővette a mosdókagyló alatti szekrényből a körömkefét és a tubusos
kéztisztítót, és precízen sikálni kezdte először a jobb, majd a bal kezét. Az
olajfoltok lassan eltűntek, de a körme alatt még látszódott néhány fekete
szegély. Halkan hümmögött, kinyomott egy újabb adag krémet és addig súrolta a
kezét, amíg tökéletesen tiszta nem lett. Megtörölte a külön törülközőjével,
levette az overallját, és melegítőben elindult a konyha felé.
- – Juli, itthon vagy?
A hűtőszekrény halkan mordult egyet, megrázkódott. Csend
borította be a lakást. A konyhaasztal fehér-piros szőttes terítővel volt
letakarva, egy másik tulipános tálon néhány fényes alma és két banán fogott
közzé egy citromot. A fehér papírlap a gyümölcsöknek volt támasztva, az egyik
banán szorította le a közepe táján. A férfi szétnézett, aztán kihúzta az egyik
széket, leült, óvatosan elvette a levelet és kinyújtott karral kicsit
hunyorogva olvasni kezdte.
Drágám!
Kérlek fékezd magad állóra, szeretnénk neked egy nagyon
fontos dolgot elmondani. Illetve leírom, mert a műhely folyamatos motorzajában
hiába próbáltam veled erről beszélni, nem sikerült. Te vagy életem szerelme, el
sem tudom mondani, hogy mennyi mindent köszönhetek neked, de ma összepakoltam a
holmimat, elköltözöm, és új életet kezdek. Remélem, megértesz, de szívem
kuplungja magasan fog.
Ez nem a te hibád! Szerettem minden veled töltött kilométert!
Te magad vagy a megbízhatóság, a tökéletes nyugalom és precizitás! Viszont
nekem most magasabb fordulatszámra van szükségem, emelni szeretném az
alapjáratot! Ki akarom próbálni, milyen túllépni a sebességhatárt az
autópályán, úgy, hogy a biztonsági övet sem kötöm be!
Látlak most magam előtt, biztos ráncolod a homlokod és
kezded hozni egyik érvet a másik után, hogy ez milyen veszélyes és eszembe ne
jusson! De hidd el, bármit teszek, folyamatosan csak ezen agyalok. Mint te múlt
novemberben, amikor mindig elment annak a Mondeónak az alapjárata. Aztán amikor
hirtelen rájöttél a hiba okára, akkor boldogan rohantál a műhelybe, hogy
megjavítsd. Kicsit rosszul esett, mert majdnem leejtetted a keresztelőn a nőverem
kisfiát, ahogy a kezembe nyomtad, és a pap is problémázott, hogy most hogyan
fejezze be a szertartást a keresztapa nélkül, de mindannyian megértünk és
elfogadjuk, hogy ilyen vagy. Bár, hogy őszinte legyek, a nővérem még haragszik
rád, nem kellett volna azt mondani a kicsire, hogy milyen nagy a
hengerűrtartama és hogy valószínűleg elfolyt a hűtővize, amikor félre csúszott
a pelusa.
Édesem, értsd meg, elegem van a tempomatból, a Start-Stop
rendszerből, száguldani akarok az Élet Autópályáján matrica és biztosítás
nélkül! Sajnálom, hogy ezzel a hírrel defektet, sőt durrdefektet okozok nálad,
de cseréld ki az abroncsokat, sőt, fújd túl kicsit és kezdj el te is csikorgó
gumikkal közlekedni! Ha találsz egy megfelelő stoppost, aki sosem teszi fel a
lábát a műszerfalra, élj vele boldogul!
Mindig szeretni foglak, a te Julid!
A férfi sokáig a semmibe bámult, a levél kihullt a kezei
közül, és beszánkázott a konyhaszekrény alá. Majd hirtelen felállt, hívást
indított a mobilján.
- – Gábor, rájöttem, mi lehet a gond a piros Mazdával. Vissza tudsz jönni a műhelybe? Megnézhetnénk a Start-Stop rendszerét. Szuper!
A kulcscsomó csörrent, majd halkan kattant az ajtón a zár.
