- Jó napot kívánok! Szóljon, hogyha segíthetek. Persze, akkor nézelődjön csak. Úgy sincs most itt más, üres az üzlet. Csak én vagyok itt, meg a cipők. Nem is baj, amióta nem ketten vagyunk eladók napközben, nem egyszerű, amikor többen bejönnek egyszerre. Erre tud kerülni, ott már nem fér el, most jött áru, valahová ki kellett raknom, mert ha jön a főnöknő, lecsesz, ha nincs kint mindegyik modell. Igen, ez érdekli? A kék vagy a piros? Na persze, hogy a pirosat találom meg. Hova a túróba tehettem? Nem, köszi, de az biztos nem ott van. Más a szám a dobozon, meg a cipőn. Hát ez nem lehet igaz, hol lehet? Mindjárt felhívom a kolléganőmet. Ja, de ezt én pakoltam ki tegnap. Jé, tényleg ez az, pedig más a szám rajta. Hányas kell? Negyvenes? Az biztos nincs, abból csak maximum két párat szoktak küldeni. Csakugyan ott van, hogy nem láttam? Hihetetlen, hogy a mai fiatalok milyen nagyra nőnek. A lányoknak is simán van negyvenes meg negyvenegyes lába. Biztos, hogy a sok terhesvitamin, meg mit tudom én mi mindent szednek be az anyukák. Aztán ilyen nagyra nőnek a gyerekek. És sokan meg fogyatékosok lesznek. Ki érti ezt. Gondoltam én, hogy kicsi lesz, itt a negyvenegyes. Szerencséd van, hogy még van belőle, ezeket viszik el a leghamarabb. Nem is értem, ki veszi meg ezt a márkát. Tényleg ennyire szereted? Komolyan négy évig bírta egy ilyen? Hát ez biztos nem fogja addig, jó, ha egy-két évig használható. Én tuti nem vennék ilyet. Amíg nem kezdtem el itt dolgozni, nem is hallottam róla. Nekem ez a fazon se tetszik, németek tervezik, mindegyik olyan nagy. A német nők is mind ilyen dromedárok, mintha mindegyik vízilabdázó vagy súlyemelő lenne. Jó lesz? Rendben, akkor visszarakom a dobozba. Kuponod van? Emailen küldik ki, Happy Monday vagy mi, 20 százalékos kedvezmény. Nincs? Pedig annyival olcsóbb lenne. Eleve milyen sokba kerül, 20 százalék azért már jelent valamit, nem? Tényleg nincs? Nem baj, levonom anélkül is. Én ilyen vagyok. Bezzeg a többiek, a múlt héten itt a szomszéd üzletben nem adták meg nekem a dolgozói kedvezményt. Annyi hülye és önző ember van. Itt jönnek-mennek a plázában is, mint a birkák. Jó, hogy nem bégetnek közben. Bejön, köszönni nem tud, aztán csak mutogat, hogy melyik cipő kellene neki, és tuti pont olyat kér, amiből már kifogytunk. De hát tehetek én arról, hogy az átlagos méreteket viszik el leghamarabb? Meg a nagy méreteket. Meg sokszor a kicsik is elfogynak. Ki érti ezt. Kártya vagy készpénz? Adok zacskót is, hagyd a sajátod. Ugye milyen jól tud ez esni? Én is örülnék, ha velem csinálnák. Köszönjük a vásárlást, várjuk vissza mihamarabb!
